Az ezután következő
bejegyzésem egy kicsit személyesebb témájú lesz, és az írói háttérmunkám
bizonyos módszereinek bemutatása mellett elsősorban a saját - vélt vagy
valós - igazságaimat fogom benne fejtegetni. Ehhez a lebegő
esetlegesség miatt szerintem találó adalék lehet az alábbi, 2004-es
írásom. Ez az akkor "egyperceseknek" nevezett novelláim legmarkánsabb
darabja volt, és bár az eszmeiségével ma már nem feltétlenül értek
egyet, úgy látom, a lényege azóta is megállja a helyét. Akinek van kedve
mások véleményén töprengeni, érdemes elolvasni a beérkezett hozzászólásokat is (fontos megjegyzés, hogy a novella akkori formájában néhány mondattal mellélőttem, ez azóta javításra került).
Raon
Fényhozó
Először mindenki csak kis dolgokkal kezdi. Nem kell mindjárt ajtóstul rontani a házba, nemigaz? Nem kell hazudni, csak nem szükséges elmondani a teljes igazat. Egy kis titok úgy is csak feldobja a szürke hétköznapokat, nemde?
Hány sört ittál? Egyet. Nadehogy pohárral, üveggel avagy kartonnal… jól mondod, ez már részletkérdés. Érted, ugye? Persze, hogy érted. Nekem ne mondd, hogy te egyszer sem követted el. Pont velem akarod elhitetni? Jópofa vagy – bár értékelem a humorodat.
Na jó, ha így jobban esik a kényes lelkednek: nem hazudsz, csak füllentesz. De csak kis dolgokban. Ez fontos! Nagyban már hazugság volna! Kicsiben csak... hm, hogy is mondod? Szépítgetés? Élünk, ahogy tudunk? Kényelmesebb, hogy az élet könnyebb és jobb legyen?
Persze ez nekem nem mond sok újat. Vagy már te is tudod, csak félsz bevallani? Ha így van, elárultad magad – ezért leszel Te a legjobb példa. A kegyes fajtához. Az ámítással. Az én kedvencemmel.
Nem, nem kaptam egyest, hogy is képzelheted rólam, anyu. Hogy gondolod, nem szereztem egy üres ellenőrzőt pár ezer forintért, hogy olyan tanuló lehessek, amilyet látni akartok. Hogy elittam a pénzem? Kiraboltak, mondom, hogy így volt! Anyám életére esküszöm bíró úr, ártatlan vagyok! Drága életem, hogy jut eszedbe ilyen, persze, hogy nem csaltalak meg! Dehogy, még gondolatban sem! Sokkal szebb vagy annál a hosszú combú, vadítóan szolibarna bőrű, fekete tangás szexdémonnal, akinek őrjítően kacsingatnak ki a mellei a szemre is kilencven cés cuccból. Már hogy jutott volna eszembe róla olyan... tudod, hogy csak téged szeretlek!
Ehe-ehe.
Az a nagy helyzet, barátom, hogy igazság nem létezik, csak egy idea, ami ezt majmolja. Az igazság szó pedig csak egy szinonima a hazugság valódi természetére. Lehet, hogy nem esik jól ezt hallanod – sajnálom, ez van. Vak lehetsz, ha akarsz, de akkor ne csodálkozz az út végén. Legalábbis nekem aztán már ne rimánkodj, mert olyankor ritka barátságtalan tudok lenni.
Érdekek és ellenérdekek vannak, meg a dolgok formálásának kényszere. Ennyi. Amikor két fél találkozik, mindegyik meg akarja győzni a másikat. No nem az igazságról. A maga igazáról. Mondd utánam: ér-vé-nye-sü-lés. Csakhogy megízled, milyen. Hihetsz, amit akarsz, a képlet egyszerű. Az egyik mondja a magáét, a másik a maga magáét - amelyik az okosabb, az mondja az igazat.
Nem tetszik? Nem erkölcsös, vagy miafranc? Nem értem, min aggódsz. Az, hogy erre lehetőséged nyílik, mégis, kinek a felelőssége, mondd? Ha csak kihasználod, amit lehet, az miért a te lelkeden szárad? Hogy kicsit átalakítod a rendszert, miért a te gondod, ha ezt a lehetőséget a rendszergazda felejtette el letiltani?
Ne legyél ostoba, élj, ahogy tudsz. Vagy inkább szenvedsz, és hagyod, hogy mások élősködjenek rajtad? Amúgy szerinted miért az Ő jelszava a megbocsátás? Cselekedd azt másokkal, amit szeretnél, hogy mások cselekedjenek veled – jaj, de eredeti. Az öregnek is jó humora van: kár, hogy ritkán mosolyog. Talán rossz a lelkiismerete. Vagy azt várja, hogy valaki végre megbocsásson neki is...
Még mindig nem hiszel nekem? Tiszta szívből tagadod, amit mondok?
Jól van barátom, tegyed csak. Hisz ezzel indul Lucifer igazsága.
Fények Könyve,
I. Textus
L. mondá az Embernek
I. Textus
L. mondá az Embernek
A korábbi oldalam hozzászólásai
- 1. Puma 2011. 01. 16. 22:55 nagyon frankó volt ez a keretes szerkezet.
nem lesz itt semmi gond, ha mégis passzolod a magust... :)
-
(PS: a "Lucifer igazsága" sokkal jobb, mint az eredeti. A Madách - áthallás is lényegesen elegánsabb így.)
-
3. Ferkó 2011. 01. 17. 13:57
Szia Raon!
Pumának - még ha cinikusnak is tűnhet állításom, "pont" ezalatt a novellád alatt - igazsága van.
Menjél szépen írjál valami nemmágust. :)
A novella mondanivalójáról: azt tanultam a Karcolaton, hogy a gondolatokat nem ildomos kritizálni, és nálam ez a fenti mű szépen kimeríti a "kocsmai filozófálgatás" kategóriáját; meg döglött lovat, amúgy sem rugdosunk. (Dakota közmondás)
De tényleg: írj nemmágust.
Nagyölelés! :D (by Rastaman)
-
Köszönöm urak, mindig jó tudni, ha nem lőttem félre. Ami a nem M* szekciót illeti, pár héten belül felkerül még ide néhány írásom, egy ősmagyar fantasy-s cucc (még a Kalandor-Szélesi előtti időkből), és a saját világom bevezető történetének részletei. Ha nagyon kijön a lépés, talán még a Pestis 1348 koncepció mágussztorija is idekeveredhet.
-
5. celsior 2011. 02. 07. 21:59
emlékszel tán,
mit írtam egykor a fentezi langyos vizű fürdőkádjáról, melyből kilép az arra érdemes.
Most Rajtad a sor, úgy látom.
cels.
(aki más dolgok mellett, még pancsol a magus kádjában is - csak mert kérik )
-
Tisztelt uram, a címadásról nem óhajt véletlenül értekezni egy picit? *ártatlanul pislog*
-
7. Heidel Dan 2011. 03. 14. 21:01
Imre: emlékszem, hogyne - és a döntése már akkor megszületett. Csak végig kell járni előtte az utat, ami szerintem kb. így fest: tudás, tapasztalat, publikációk... és ezzel eljöhet a végtelen írói szabadság.
-
Kae: a vázlata már megvan, de nem vagyok túl elégedett az információ tartalmával... viszont jó eséllyel a jövő héten kiteszem így is, mert több okosságot most egy ideig biztos nem tudok hozzátenni. Majd odavésem, hogy az "értekezés" kifejezés itt fellengzős lenne, a tűnődés a témáról pontosabb meghatározás. :)
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése